Jég fogságában: dugólétrával és kötéllel mentették ki a parthoz szorult kutyát 🧊🐶

A hétvégén nem mindennapi riasztásuk volt az ibrányi önkormányzati tűzoltóknak: egy jó szőrös kutya rekedt a zajló Tisza part menti jégtábláin, Tímár közelében. Az állat a parthoz viszonylag közel volt ugyan, de a jég instabil, csúszós és mozgásban lévő „szőnyege” nem adott neki esélyt arra, hogy biztonságosan kimásszon a szárazra.

A tűzoltók végül dugólétrával és kötéllel oldották meg a mentést. A „dugólétra” szón egyesek hajlamosak felnevetni (a magyar nyelv már csak ilyen huncut szerkezet 😄), de itt teljesen prózai dologról van szó: a dugólétra a tűzoltók alapfelszerelése, rövidebb tagokból áll, amelyeket villámgyorsan össze lehet „dugni”, vagyis egymásba illeszteni. Pont ez a gyors, stabil összeállíthatóság tette alkalmassá arra, hogy a jégre benyúlva elérjék a kutyát, és a kötél biztosításával kimentsék.

A történethez a helyszínen még egy különös nyelvi-történelmi kitérő is tapadt: a „dugó-” előtag félreérthetősége kapcsán felmerült egy régi anekdota VII. Eduárd korából, akinek a legendák szerint volt egy kifejezetten pikáns célokra készített különleges bútordarabja – ami azért is ironikus, mert édesanyját, Viktória királynő-t épp a prüdériával szokták emlegetni. (A történelem néha olyan, mintha direkt a pletykarovatnak írták volna. 😅)

A mentés viszont nagyon is valóságos és komoly volt – és szerencsére jól végződött. A kutya gazdája nem került elő, viszont a helyszínen jelenlévő egyik házaspár azonnal úgy döntött, hogy örökbe fogadja a jégről kimentett négylábút. A tűzoltók javaslatára a kutya a Jegecske nevet kapta, ami egyszerre aranyos és találó egy ilyen kaland után.

Az egész történet emlékeztet arra is, mennyire becsapós a folyó menti jég: ami távolról szilárdnak tűnik, az a part közelében is lehet életveszélyesen vékony vagy épp mozgásban lévő. Jegecske most már biztonságban van – és ha létezik „második esély” egy jégtáblán, akkor ez az. 🐾