Kutyák, orrok, agyak – Mit árul el az MRI a négylábúak szimatáról?

Az emberek már régóta támaszkodnak a kutyák kivételes szaglására, ennek ellenére még mindig keveset tudunk arról, hogyan dolgozza fel az agyuk a szagokat. „Bár számos viselkedéses kutatás kimutatta, hogy a kutyák szimatképességét befolyásolják az egyéni különbségek, azt még nem tudjuk, hogy ezek a különbségek az agyi hálózatok működésében is megjelennek-e” – mondta Asami Nakaimuki, az ELTE Etológia Tanszékének PhD-hallgatója az egyetem közleményében.

A kutatók elsőként írták le a szaglásban részt vevő agyterületek közötti funkcionális kapcsolatokat egy speciális módszerrel, az úgynevezett nyugalmi fMRI-vel. Ebben a vizsgálatban a kutyáknak nyolc percen át mozdulatlanul kellett feküdniük, miközben nem végeztek semmilyen feladatot. A kutatást nehezíti, hogy a kutyák agyformája nagyban eltérhet – az orrhossz és fejforma alapján lehet hosszúkásabb vagy gömbölyűbb is.

Az eredmények részben megerősítették a korábban ismert anatómiai kapcsolatok meglétét, ugyanakkor újdonságként kiderült, hogy a fiatalabb és hosszúkásabb agyú kutyák szaglórégiói között erősebb funkcionális kapcsolatok figyelhetők meg, mint az idősebb, gömbölyűbb fejformájú – vagyis rövidebb orrú – társaiknál.

Nem találtak különbséget a nőstény és hím kutyák között. „Ez összhangban van a korábbi viselkedéskutatási eredményekkel” – jegyezte meg Andics Attila, az MTA Nemzeti Agykutatási Program kutyaszaglással foglalkozó csoportjának egyik vezetője. „Ahogyan az embereknél, úgy a kutyáknál is csökken a szaglás érzékenysége az öregedéssel. Az eredményeink azt is megerősítik, hogy a rövidebb fejű kutyák általában rosszabbul teljesítenek a szaglással kapcsolatos teszteken.”

Érdekes megfigyelés volt, hogy különösen erős kommunikáció mutatkozott a szaglással kapcsolatos agyterületek között a két agyfélteke között – hasonló jelenség figyelhető meg rágcsálóknál és olyan embereknél is, akik szaglás nélkül születtek. „Lehet, hogy ez egyfajta alapbeállítás az emlősök agyában” – vetette fel Nakaimuki.

„A kutyák híresek a jó szaglásukról, most pedig az is egyre világosabb, hogy nem mindegy, milyen hosszú az orruk. Nemcsak a szaglóhám méretét befolyásolja, hanem az agy formáját, és ezáltal a szaglásért felelős agyterületek közötti kommunikációt is” – összegezte Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. „A következő lépés az lesz, hogy azt vizsgáljuk, mi történik ezekben az agyi hálózatokban, amikor a kutya ténylegesen szagokat érzékel és feladatot kap.”