Ha kutyád vagy cicád alvás előtt köröz egy sort, ne gondold, hogy csak játszik vagy bizonytalan. Ez a látszólag furcsa viselkedés valójában mélyen gyökerezik ösztöneikben – és a tudomány is tudja rá a választ.
Claudia Vinke, az Utrechti Egyetem viselkedésbiológusa kutatásaiban több állatfajnál is megfigyelte ezt a forgolódó viselkedést. Szerinte az ok egyszerű: az állatok így találják meg a számukra legkényelmesebb alvási pozíciót, ami általában az összegömbölyödés. „Sok megfigyelés támasztja alá, hogy a sarki kutyák például szorosan összegömbölyödve alszanak. A forgás nemcsak kényelmet szolgál, de segíti a hőszabályozást is – különösen hideg környezetben fontos, hogy melegen tartsák magukat” – magyarázta Vinke.
A legtöbb kutya és macska tehát nem véletlenül választja ezt az alvás előtti rituálét. Az összegömbölyödött testhelyzet nemcsak meleg, de biztonságot is nyújt. A forgolódás során az állat nemcsak a testhelyzetét igazítja, de az orrával is ellenőrzi a helyet: vajon feküdt-e már ott valaki más, nem hagyott-e hátra valamilyen nyomot?
Az viszont nem törvényszerű, hogy minden állat forgolódik, mielőtt lepihen. A körülmények – különösen az alvóhely minősége – jelentősen befolyásolják ezt. Stanley Coren amerikai pszichológus egy érdekes kísérletet végzett, amely során 31 kutyát figyelt meg. Két csoportba osztotta őket: az egyik csoport sima, puha szőnyegen, a másik egyenetlen, göröngyös felületen pihenhetett. A göröngyös felületen alvó kutyák lényegesen gyakrabban kezdtek forgolódni, mint a többiek – utóbbiak viszont szinte azonnal lefeküdtek.
Ez is alátámasztja Vinke megállapítását: a forgolódás elsődleges célja, hogy az állat megtalálja a legkényelmesebb pozíciót. Egy sima, puha felületen ez gyorsabban megy – egyenetlen talajon viszont komoly „munkát” jelent az ideális fekhely kialakítása.
Úgyhogy legközelebb, ha kutyád körbe-körbe forog alvás előtt, csak hagyd, hadd végezze a dolgát: éppen egy ösztönös, jól bejáratott rituálét hajt végre, hogy biztonságban és kényelemben hajthassa álomra a fejét
