A tudományos fejlődés gyakran járt együtt áldozatokkal. Az orvostudomány, a biológia és az űrkutatás hajnalán a kísérletek első alanyai többnyire állatok voltak – ez a gyakorlat azonban a 20. századra egyre nagyobb társadalmi ellenállásba ütközött. Egy különösen megrázó londoni eset a század elején szimbólumává vált annak a feszültségnek, amely a tudomány előrehaladása és az etikai határok között húzódik.
A 20. század elején a londoni University College egyik laboratóriumában végrehajtott állatkísérlet tragikus következményekkel járt – nemcsak a barna színű terrier életét követelte, de heves közéleti vitát és utcai összecsapásokat is kiváltott. A tudományos közösség és az állatvédők közti feszültség élesedésével az eset gyorsan az állatkísérletek elleni tiltakozások középpontjába került.
A vitatott műtét során William Bayliss professzor és csapata szerint az állatot megfelelően elaltatták, a jelen lévő orvostanhallgatók közül azonban többen azt állították, hogy a kutya érzéstelenítés nélkül szenvedett. A terrieren két kísérletet is végeztek, ami már akkoriban is jogellenes volt, a beavatkozás végén pedig – a beszámolók szerint – nem kloroformmal, hanem szikével vetettek véget az állat életének.
A történtek különösen megrázták a műtétet figyelő két svéd diákot, akik nyilvánosságra hozták a kegyetlenséget. Az ügy hatására országos méretű tiltakozási hullám indult, amely az állatkísérletek teljes betiltását követelte. A mozgalom élére Stephen Coleridge állatvédő aktivista állt, aki kezdeményezte, hogy szobrot emeljenek a szenvedő állat emlékére – egyúttal emlékeztetve a társadalmat a tudomány árnyoldalaira.
A bronzból készült emlékmű 1906-ban készült el, és a Battersea Parkban kapott helyet. A talapzatán olvasható felirat nyíltan elítélte a tudományos közösség módszereit, ezzel komoly felháborodást keltve az orvosok és kutatók körében. Az emlékmű nemcsak a társadalmi párbeszédet, de a fizikai konfliktusokat is szimbolizálta: a szobrot gyakran megrongálták, így a hatóságok kénytelenek voltak állandó rendőri őrizetet biztosítani.
1907 decemberében az orvostanhallgatók szervezett tüntetésbe kezdtek, céljuk a szobor eltávolítása volt. Az események hamarosan erőszakba torkolltak: a diákok összecsaptak az állatvédőkkel, és London belvárosában napokon át tartó zavargások törtek ki. A hatóságok végül 1910-ben eltávolították az emlékművet a parkból.
Azonban a barna kutya ügye nem merült feledésbe. Évtizedekkel később, 1985-ben új szobrot avattak a Battersea Parkban, amely ma is emlékeztet a történtekre – és arra, hogy a tudományos haladás nem választható el az erkölcsi kérdésektől. A szobor ma is az állatokkal szembeni együttérzés és a felelős kutatás szimbóluma.
